Látnivalók

Hősök sírja

Az első világháborúban 234 vaskúti halt meg. Emléküket a községháza előtti emlékmű, a temetőben a hősök sírja őrzi. A temető fő útjai mellett gesztenyefákat ültettek, melyek törzsére az elesett katona nevét és halálának idejét jelző táblát erősítettek: a fák most is állnak, de napjainkban a táblákból már csak néhány látható.

 

 

 

Sírkert

1992-ben a németek Vaskútra településének 250. évfordulójára ünnepség sorozattal emlékezett a falu, egyúttal a Németországi Mutlangen és Türkheim településekkel kölcsönösen testvérvárosi kapcsolatot létesítettek. A temetőben az elhagyott, régi keresztekből egy sírkertet hoztak létre, melynek központjában egy-egy régi magyar, bunyevác és német sírkő áll. Előttük fekszik a temetőben talált legrégebbi, jó állapotban lévő rózsaszínű márványlap, amelyen az 1830-ban elhunyt Anna Mari Wegelein neve olvasható, aki még a németországi Laufenburgban született. Két neves német vaskúti - Anton Kraul és Paul Flach - szülőházán emléktáblát helyeztek el. A Polgármesteri Hivatallal átellenben a betelepülésre vonatkozó, kétnyelvű emléktáblát állítottak fel.

Emléktábla

A bunyevác-horvátok magyarországi lete-lepedésének 300. évfordulója alkalmá-ból rendezett országos ünnepség sorozatot 1987-ben tartották, melynek keretében Vaskúton is elhelyezésre került egy kétnyel-vű emléktábla a Polgármesteri Hivatal zárt kapubejárójának falán.

 

 

Szentháromság szobor

A Szentháromság szobor a templommal szemben található.

 

 

 

 

Rákóczi harang

A templomkertben, Vaskútra településük 50. évfordulója alkalmából a felvidéki lakosok leszármazottai egy haranglábat állítottak, benne haranggal.
Öntötte Gombos Miklós harangöntő mester, Őrbottyán, 2003.
A harangot Felvidékről származó lakosok halála alkalmából kondítják meg.

 

 

Templom

Grassalkovich Antal az 1752-es falualapítás után nem sokkal, 1759-ben templom építését is megkezdte. Az alapkövön a következő latin nyelvű kronosztikon olvasható:

CoMes grassaLcoVICh has Ipsae erIgIt aeDes,
qVas soLItrIno DeDicat ILLe Deo

Magyarul: Grassalkovich gróf építtette ezt a templomot és a Szentháromság tiszteletére szentelte.

Hogy a templom építése valóban 1759-ben kezdődött, azt a bajai uradalom pénztárkönyvének ide vonatkozó tételei is bizonyítják. Szintúgy a vaskúti templom részére 98 000 tégla vágása szavából tudható, hogy a templom falai vályogból épültek, részben ezért kellett száz év elteltével újat építeni. A 12 öl hosszú, 4 öl széles, 300 embert befogadó templom 1765-ben készült el teljesen, de misét 1763-tól tarthattak benne. Fabcsics Mihály bajai plébános áldotta meg: mivel a szenteléshez püspöki közreműködés kell, ezért szabatosan és latinul fogalmazva az épület nem lett felszentelve, csak benediktálva. A Szentháromság tiszteletére emelt templomban három oltár volt: a főoltár a Szentháromság, a jobb oldali mellékoltár Szűz Mária, a baloldali a Szent kereszt tiszteletére lett megáldva, ennek megfelelő festménnyel, illetve szobrokkal. A templomnak kis kórusa, és négyregiszteres orgonája volt. A főoltár új festményét 1871. június 4-én, a templom búcsújának napján - ez mindig a Pünkösdöt követő vasárnapon van megtartva - áldotta meg Breinvolk plébános. Josef Kessler, a Bécsi Művészeti Akadémia festője készítette, és ez az oltárkép van jelenleg is. A templomban boltíves kriptákban hét halott talált ideglenes nyughelyet, köztük az első és harmadik vaskúti plébános. A templom 1877-es lebontásakor a földi maradványokat a temetőben helyezték el.
1875. május 20-án döntött a községi testület az időközben szűkké vált épület lebontásáról, és új templom építéséről, ami 1877 tavaszán kezdődött el Hunyady Antal bajai építész vezetésével. Az első templom alapkövét megőrizve a főoltár mögé beépítették. A 43 600 guldenbe került templomot 1880 búcsúvasárnapján áldotta meg Latinovits Gábor kanonok, aki korábban vaskúti plébános volt. A templombelső freskóit Lohr Károly, a festett üvegablakokat Walter Gedeon készítette, míg a kifestést Greiner Károly végezte 1905-ben. A reneszánsz stílusban épült, 49,25 méter hosszú, 18 méter széles, 11,45 méter belmagasságú, 30 méteres toronnyal rendelkező épület méretével a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye templomai között előkelő helyet foglal el. A négy oltár közül a főoltár két szoborral Hensch Ignác budapesti szobrász műve. A két mellékoltárt Jakobey Károlynak a megfeszített Krisztust illetve a Szeplőtelen Fogantatást ábrázoló festményei díszítik. A negyedik oltárt aLourdes-i Mária tiszteletére állították 1918-ban. A templomban nyolc szobor van, melyek 1905 és 1934 között, magánszemélyek adományozása során kerültek oda. Az orgonát a pécsi Angster orgonagyár készítette: 23 regisztere és 1230 fémsípja van.
A templomot először 1927-ben renoválták, ami a tetőszerkezet és csatorna javítását jelentette. 1930-ban bevezették a villanyt, és három nagy kristálycsillárt szereltek fel. 1934 tavaszán bajai mesterek kívülről tatarozták az épületet, megerősítették a tornyot, aranyozták a keresztet és az óramutatókat. 1939-ben a belső festést újították fel. 1987-ben a templomba fűtést szereltek gázolajkazánnal, később gázüzemre állították át. 1992-ben a toronysisakot teljes egészében lecserélték, de az elromlott óraszerkezetet nem sikerült megjavíttatni. A templom körüli 1,7 ha területű kertet is rendezték: a hatalmasra nőtt akácfák helyére hársfákat és díszbokrokat ültettek, betonjárdákat építettek, később játszóteret is kialakítottak. 1996-ban helybeli vállalkozó a falakat szigetelte és kívül-belül lélegeztető vakolattal burkolta. 1997-ben kezdődik meg a templombelső teljes felújítása: a restaurátori munkát Nemessányi Klára festő-restaurátor vállalta és végezte. 1999-ben a munkálatok tovább folytatásához szükséges pénzeszközök biztosítására létrehozták "A Vaskúti Római Katolikus Templom és Kápolnáért" alapítványt.
Az alapítványt a Kecskeméti Bíróságon 2000. június 16-án jegyezték be közhasznúként. Több sikeres pályázat és a lakossági adományok segítségével 2001-ben folytatódhatott a két évvel korábban félbehagyott munka. A Szendi-Barokk Kft. szerződésben vállalta, hogy a korábbival azonos minőségben elvégzi a hátralévő restaurálási munkákat, ami 2002-ben be is fejeződött. A padok felújításával, szőnyegek, technikai eszközök beszerzésével a belül teljesen felújított, modernizált templom felszentelését 2002. augusztus 19-én dr. Bábel Balázs érsek ünnepi szentmise keretében elvégezte. Hátra volt még a templom külső javítása, festése, amelyet a foktői B.TÉKER Kft. végzett el; a külső szentelés szintén Bábel érsek úr által 2005 Szentháromság vasárnapján történt. Ez a kilenc évig tartó teljes felújító munka 45 és fél millió forintba került, amelyből a hívek adománya 15 és fél millió forint volt.

Temetői kápolna

Az eredetileg a római katolikus egyház, majd a rendszerváltást követően a Polgármesteri Hivatal kezelésében álló községi temetőben, egy kiskápolna található. Mathias Welchner és felesége, vaskúti lakosok 1899-es adománya a falunak. A házaspár a kápolna alatti kriptában nyugszik.
A Jézus Szíve nevet viselő templomocska száz év alatt meglehetősen rossz állapotba került. Az Alapítvány szervezésében 2008-ban teljesen felújították: mindenki ingyen dolgozott, a 472 ezer forintnyi anyagköltség közel 80%-a adakozás útján jött össze. Az előtte álló feszület keresztjét a vaskúti Nuszpl Ferenc kőfaragó készítette, mert a korábbi nem volt javítható.
A felújított kápolnát a Vaskútról származó, jelenleg a Győri Papnevelő Intézet tanára, Hrotkó Géza kanonok szentelte fel 2008. július 6-án. A kápolna Jézus Szíve ünnepén és Mindenszentek napján van nyitva, de harangját a temetéseken megkongatják.

 

 

 

Kálvária

A kálvária eredeti formájáról, létrehozójáról és létesítésének időpontjáról adat nincsen, de feljegyzés szerint 1793 körül már körmenetet tartottak itt. 1793-ban a falu főutcájának utolsó házaitól mintegy 300 méterre volt, a környék az 1800-as évek elején épült be. A három öl hosszúságú kápolnát Faldum János építette 1824-ben, és Radicsevics Mátyás bajai esperes plébános szentelte fel 1825-ben, a Fájdalmas Anya tiszteletére. A ma is látható tizennégy, kőből épült stáció 1831-ben készült. Markovics Antal plébános és Faldum János egyúttal egy alapítványt is létesített az épület állagának biztosítására 
Részben ebből fedezték az 1880-as évek elején végzett nagymérvű átalakítást (vagy teljesen új épület építését?). A felújított kápolnát 1884 nyarán Pilger Ferdinánd plébános áldotta meg. 1924-25 körül helyi adományból renoválták az épületegyüttest. 1996-ban a tetőszerkezetet és a tornyot a korábbival azonos formájúra cserélték le.
1992-ben a bejárat melletti két külső fülkében Szent István és Szent Imre szobrát helyezték el; a stációk képeit Udvardi Erzsébet bajai festőművész készítette, és ugyanő tisztította, felújította 2007-ben. Mivel a Kálvária közvetlenül a közút mellett fekszik, a jelentősen megnövekedett forgalom miatt - a kálváriadomb 2-3 évtizeddel korábbi megerősítése ellenére - az épületben több helyen repedések keletkeztek. A Vaskúti Római Katolikus Templom és Kápolnáért Alapítvány lebonyolította az épület teljes felújítását, megerősítését, egyúttal a berendezést is korszerűsítették. A munkák 2008-2009-ben, a Polgármesteri Hivatal dolgozói és a lakosság összefogásával történtek, de a költségek így is meghaladták az 1,2 millió forintot. A megújult Kálváriát Bábel Balázs érsek szentelte fel 2009. július 4-én.
A Kálvária kápolnájában alkalmilag miséznek. Búcsúja január 23-án, illetve a követő vasárnapon van, amelyet 1950 előtt a falunak ezen a részén még ünnepeltek. A környék valamely lakójának halála esetén azonban ma is megszólal érte a kápolna harangja.
A Kálvária temploma a 14 stációval együtt műemléki védelem alatt áll.

Kunhalmok - Vaskúti halmok és földvár

A kunhalom a Kárpát-medence alföldi területein található mesterségesen létrehozott, jellegzetes megjelenésű és igen régről származó földhalmok elnevezése. A megjelölést először az 1800-as évek elején Horvát István (1784-1846) pesti egyetemi tanár, a Tudományos Gyűjtemény 1833-1836 közötti szerkesztője használta: azt feltételezte, hogy a kunok hozták létre őket. Rómer Flóris régész nyomán Dudás Gyula 1886-os munkájában halmokról beszél, amelyeket „… némelyek hunn vagy kun halmoknak”, mások geológiai eredetűnek tartottak. Györffy István néprajzkutató szerint „olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb, őr- vagy határhalom volt.”

Eseményeink, eseménynaptár

2017-12-17
Helyszín: Kálvária
2017-12-29
Helyszín: Rendezvényterem - Vaskút, Kossuth Lajos u. 107.
h k s c p s v
 
 
 
 
1
 
2
 
3
 
4
 
5
 
6
 
7
 
8
 
9
 
10
 
11
 
12
 
13
 
14
 
15
 
16
 
17
 
18
 
19
 
20
 
21
 
22
 
23
 
24
 
25
 
26
 
27
 
28
 
29
 
30
 
31